A lengyel gazdaságot a 90-es évek végétől folyamatos GDP-növekedés, a termelékenység dinamikus növelése és kiváló exportteljesítmény jellemezte.
1989-ben, a rendszerváltás után Lengyelország súlyos államadóssággal és exponenciálisan megnövekedett inflációval küzdött. 2008-ig az egy főre jutó GDP terén utolsó volt a V4-es országok között, majd a 2010-es években maga mögé utasította Magyarországot és Szlovákiát is.
Az EGKT előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban 1,5 százalékkal, 2027-ben pedig 2,6 százalékkal bővülhet. A 2026 első negyedévi adatok alapján a több éve tartó stagnálás enyhülni látszik, ugyanakkor a növekedést továbbra is visszafogják a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatok. A bővülést elsősorban a háztartási fogyasztás támogathatja, míg a beruházások csak fokozatosan élénkülhetnek.
Az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó szakpolitikai javaslatcsomagja egy új magyar növekedési modell megalapozásáról Az elmúlt húsz évben Magyarország lemaradása a leggazdagabb nyugat-európai országok gazdasági teljesítményéhez képest kétségkívül sokat csökkent. Összességében azonban jóval lassabban növekedtünk, mint a régió többi országa. A korábban sikeres magyar (és kelet-európai) növekedési modell elért a határaihoz. Ez a modell három fő elemre épült: a főként feldolgozó ipari fókuszú …
Milyen pályán haladhat tovább a magyar gazdaság 2026-ban és 2027-ben? Az Egyensúly Intézet friss gazdasági előrejelzése szerint a több éve tartó gyenge teljesítmény után mérsékelt élénkülés jöhet, de a növekedési kilátásokat továbbra is jelentős külső és belső kockázatok övezik. Elemzésünk áttekinti a GDP, az infláció, az árfolyam, a munkaerőpiac, a fogyasztás és a beruházások várható alakulását. Az Egyensúly Intézet 2026 …
GDP Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a GDP 2025-ben 0,3 százalékkal, 2026-ban 2,4 százalékkal, 2027-ben pedig 2,9 százalékkal fog bővülni. A gazdasági növekedés fő hajtóereje továbbra is a lakossági fogyasztás marad: a reáljövedelmek növekedése, valamint a költségvetési politika ösztönző intézkedései erősítik a belső keresletet. A beruházások teljesítménye 2025-ben még tovább mérséklődik, majd 2026-tól – az uniós források beérkezése, a külföldi …
Alapvetően hamis dilemmát állít fel az a hazánkban legkésőbb a rendszerváltás óta meghatározó kérdésfeltevés, hogy nagy államra vagy kis államra van-e szükség. A költségvetési kiadások mértéke és szerkezete önmagában nem sokat árul el egy állam működésének hatékonyságáról. A világ sikeres, irigyelt államai között ugyanúgy találunk „kicsiket” (például Szingapúrt, Svájcot vagy Írországot), mint „nagyokat” (például a skandináv államokat, Finnországot vagy Kanadát), és ugyanez …
GDP Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a GDP 2025-ben 0,3 százalékkal, 2026-ban 2,4 százalékkal, 2027-ben pedig 2,6 százalékkal bővülhet. A növekedés elsődleges motorját továbbra is a háztartások fogyasztása jelenti: a megtakarítások visszaesése, a reálbérek emelkedése és a fiskális politika várható élénkítő lépései növelik a belső keresletet. A beruházások volumene 2025-ben tovább csökken, mielőtt 2026-tól – az EU-s források gyorsuló beáramlása …
A gazdaság 2024-es év végi növekedését váratlan lassulás váltotta: 2025 első negyedében az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a magyar GDP. A következő időszakban a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés (lásd alább) teret ad a fogyasztás élénkülésének. A 2026-os választások közeledtével az Egyensúly Intézet …
2024 negyedik negyedévében a magyar gazdaság kilépett a recesszióból, azaz újból növekedett a GDP: az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal. Az Egyensúly Intézet 2025-re 2,0 százalékos, 2026-ra pedig 2,4 százalékos GDP-növekedést jelez előre. A következő évek során a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés (lásd alább) teret ad …
Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatai a külföldön munkát vállalók hazatelepülésének elősegítéséről A hazai elvándorlás hatással van a gazdasági növekedésre, a társadalmi ellátórendszerek fenntarthatóságára, az alkalmazható munkaerő jelenlétére, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázására is. A probléma érzékelhető jelentőségéhez képest igen keveset tudunk a tartós külföldre áramlás valódi mértékéről és a magyar gazdaságra gyakorolt részletes hatásairól. Az egyre feszesebbé váló magyar munkaerőpiac …
